Az EUTR nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, az erdőterületek csökkenése tovább folyatódott. Emiatt 2023-ban elfogadásra került az erdőirtás és erdőpusztulás elleni rendelet (EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2023/1115 RENDELETE (2023. május 31.)).
Ez a rendelet egyrészt kiterjesztette a vizsgálandó termékek körét (szarvasmarha, kakaó, kávé, olajpálma, gumi, szója, fa), továbbá az értékesítési lánc szereplőire nagyobb feladatot és felelősséget ró.
2025. december 30-tól kezdődően (mikro- és kisvállalkozások esetén 2026. június 30-tól) a rendelet I. mellékletében szereplő, vámtarifaszámmal azonosított terméket csak akkor lehet forgalomba hozni, forgalmazni vagy exportálni, ha igazolható, illetve kellő gondossággal meggyőződtek arról, hogy az adott termék előállítása nem okozott erdőirtást vagy erdőpusztulást, és jogszerűen történt az előállítása.
Erdőirtás alatt az erdőterület mezőgazdasági művelésbe vonását értjük (vonatkozási időpont: 2020. évi állapot), erdőpusztulás alatt pedig az erdő természetességi állapotának romlását (az emberi beavatkozás mértékén, illetve a természetes felújulási képességen van a hangsúly).
A rendelet elkülöníti a piaci szereplőket (akik forgalomba hoznak akár importból, akár EU-n belüli termelésből származó releváns terméket) és a kereskedőket (akik a termék átalakítása nélkül kizárólag forgalmazzák azt). A kötelezettségek a vállalkozás méretétől is függnek (mikro-, kis-, középvállalkozások vagy nem KKV). Fontos kiemelni, hogy piaci szereplőnek minősül a természetes személy, ha releváns terméket értékesít.
|
KKV |
Nem KKV |
Piaci szereplő |
|
|
Kereskedő |
|
|
A kellő gondosságról szóló nyilatkozatot az EU által kialakított információs rendszerben kell megtenni. A nyilatkozat tartalmát a Rendelet II. melléklete határozza meg, de mindezt elektronikusan kell rögzíteni. A legfontosabb adatok közé tartozik a releváns termék megnevezése, kg-ban mért mennyisége, előállításának időpontja, vagy időtartama, valamint az előállítás földrajzi helye (pont, vagy 4 hektárnál nagyobb terület esetén poligonnal jelöve) A rögzítést a megfelelő regisztráció után lehet megtenni. A sikeres rögzítés után a nyilatkozó egy azonosító számot kap, amelyet át kell adnia a vevőnek, vagy export esetén a vámhatóságnak. Egy vállalkozás többféle szerepkörben is eljárhat egy regisztráción belül (piaci szereplő, kereskedő, meghatalmazott).
A kellő gondosság három szintre tagozódik.
- Az első szint az információgyűjtés. Bármely adat, amely az adott releváns termék előállítására utal, az előállítási körülményeiről tanúskodik.
- A második szint a kockázatértékelés. Ennek során a gyűjtött adatokat ellenőrizni kell, illetve vizsgálni szükséges azokat a tényezőket amelyek a releváns termék nem megfelelőségére utalhatnak.
- A kellő gondosság harmadik szintjén a nem megfelelés kockázatát kell csökkenteni. Ez lehet további információk gyűjtése, edukáció, szervezetfejlesztés, beszállítói lánc támogatása.
Jelenleg még nem jutott nyugvópontra a Rendelet, illetve annak alkalmazása, sok módosítási igény jelent meg. Ezzel együtt célszerű megkezdeni a felkészülést, elsősorban a saját belső, kellő gondosságot nyújtó folyamat meghatározásával, az információk begyűjtésének lehetséges módozataival, beszállítói lánc felülvizsgálatával.
Fontos tudni, hogy a nem megfelelés komoly következményekkel járhat: a termékek lefoglalása vagy visszatartása, pénzbírság, illetve a forgalomba hozatal tilalma.
A fentieken túlmenően az érintetteknek évente kötelezően felül kell vizsgálniuk a kellő gondosságra vonatkozó eljárásrendjüket, illetve a Rendelettel összefüggésben végzett tevékenységükről jelentést kell készíteniük.
Az akác egy jól és sokoldalúan használható fafaj, amellyel gazdálkodni is viszonylag könnyű. Sajnálatos módon sok gazdálkodó visszaélve a fafaj erőteljes visszaszerző képességével, több tényezővel szembeni széles tűrőképességével, nem fordít kellő figyelmet az akácosokban elvégzendő kötelező feladatokra.
Erdőfelújítás esetén a megfelelő minőségű, mélységű gyökérszaggatás teremti meg a későbbi faállomány alapját. Ez a lépés még többé kevésbé sikerülni szokott, azonban a sarjleverés rendszerint elmarad, vagy csak a tuskósarjak válogatása történik, amelyre egyébként a magánerdőkben az erdőtörvény is lehetőséget ad. Szakmailag ez az engedmény megkérdőjelezhető, mivel a gyökérsarjak állékonyabbak, később pedig gazdasági szempontból is nagyobb eredményt produkálnak. Szakmailag a sarjleverés célja a tuskósarjak eltávolítása a lehető legnagyobb mértékben, hiszen ezek kezdeti növekedése jóval erőteljesebb, mint a gyökérsarjaké. A későbbi eredmény érdekében azonban az első éveben legalább kétszer, utána szükség szerint legalább egyszer el kell végezni a tuskósarjak levágását. Nyilván a visszamaradó terület inkább hasonlít egy tarvágás utáni állapotra, azonban ettől nem szabad megijedni, hanem következetesen végre kell hajtani a feladatot.
Természetesen a vadkárosítás elleni védelemről nem szabad megfeledkezni. Az erőteljes kezdeti növekedésnek köszönhetően az egyedek még komolyabb vadnyomás alatt is viszonylag rövid idő alatt elérik a jogszabályban rögzített befejezési paramétereket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vadrágás hatása a növedékben, a minőségben nem jelentkezik.
Az erdőtelepítések ma már létfontosságúak a környezetünk és az utánunk jövő generációk számára. Az erdők nemcsak gyönyörűek, hanem elengedhetetlenek az életünk és a bolygónk jólétéhez. Érdemes fontolóra vennünk és támogatnunk az erdőtelepítéseket.
Az erdőtelepítés első lépése a megfelelő terület kiválasztása, kijelölése. A termőhelyfeltárás és a terepi bejárás során erdészeti szakértők értékelik a terület adottságait, hogy megtalálják a legmegfelelőbb fafajokat az erdő kialakításához. Ez garantálja, hogy az erdő egészségesen fejlődjön és hosszú távon fenntartható legyen.
Mint Magyarországon minden, az erdőtelepítés is hatósági engedélyhez kötött tevékenység. Az engedély megléte elvileg garantálja, hogy az erdőtelepítés megfelel minden jogi, természet- és környezetvédelmi előírásnak.
Az erdőtelepítés rengeteg munkát és erőfeszítést igényel, de minden munka megtérül. Az újonnan létrejövő erdők segítenek a levegő tisztán tartásában, a klímaváltozás elleni küzdelemben, és a különböző élőhelyek megóvásában. Az erdőtelepítések az utánunk jövő generációk számára hagyandó örökség. A gyermekeink és unokáink számára biztosítunk egy élhetőbb, zöldebb jövőt, és remélhetőleg hálásak lesznek az elkötelezett munkánkért. Az erdőtelepítés nem csak egy egyszerű tevékenység, hanem a jövőnk és a bolygónk védelmének egyik kulcsfontosságú eleme. Az erdők nélkülözhetetlenek az életünk és a környezetünk számára, mindannyiunk felelőssége gondoskodni róluk. Vállaljuk fel a szerepet, és segítsünk az erdők létrehozásában és megőrzésében!
Az erdőtörvény 2023. júliusi módosításával kapcsolatban több portál a csereerdősítés szabályainak megváltozását emelte ki (pl.: itt). Egyéb változások is történtek azonban, amelyek gyaníthatóan sokkal több erdőgazdálkodót fognak érinteni, mint amit a médiahírek eddig felvetettek.
Az egyik legfontosabb, hogy az erdőterv-módosításra vonatkozó szabályok markánsan megváltoztak. Olyan kitételek kerültek bele a szabályozásba, amelyek arra utalnak, hogy a jogalkotó szándéka az erdőterv 10 évre történő bebetonozása, a módosítási lehetőségek csökkentése lehetett. Az erdészeti hatóság ugyanis innentől kezdődően jóval nagyobb számban és egyszerűbben utasíthat el módosítási kérelmeket, mivel a változás tényének indokolása mellett azt is ki kell fejteni az eljárás során, hogy a változás elkerülése, elhárítása érdekében mit tett eddig az erdőgazdálkodó. Itt különösen a 10 éves ciklusra eredetileg nem tervezett, de az erdőgazdálkodó későbbi szándéka szerint mégis elvégezni kívánt fahasználatoknál lesz érdekes kérdés, hogyan fog alakulni az ezzel kapcsolatos hatósági gyakorlat.
A jogszabály változása tehát még nagyobb felelősséget ró a szakirányítókra, még inkább felértékeli az erdőtervezés kezdetén rendelkezésre álló azon lehetőséget, miszerint az erdőgazdálkodó - a szakirányító közreműködésével - megfogalmazhatja a következő erdőtervi ciklusban elvégezni kívánt feladatokat, a leíró adatok módosítási igényét. E körben felhívom a figyelmet, hogy az erdőtervezés évében április 30-ig nyújthatóak be az erdőgazdálkodói javaslatok az NFK honlapján található nyomtatványok segítségével.