EUDR röviden

Az EUTR nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, az erdőterületek csökkenése tovább folyatódott. Emiatt 2023-ban elfogadásra került az erdőirtás és erdőpusztulás elleni rendelet (EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2023/1115 RENDELETE (2023. május 31.)).

Ez a rendelet egyrészt kiterjesztette a vizsgálandó termékek körét (szarvasmarha, kakaó, kávé, olajpálma, gumi, szója, fa), továbbá az értékesítési lánc szereplőire nagyobb feladatot és felelősséget ró.

2025. december 30-tól kezdődően (mikro- és kisvállalkozások esetén 2026. június 30-tól) a rendelet I. mellékletében szereplő, vámtarifaszámmal azonosított terméket csak akkor lehet forgalomba hozni, forgalmazni vagy exportálni, ha igazolható, illetve kellő gondossággal meggyőződtek arról, hogy az adott termék előállítása nem okozott erdőirtást vagy erdőpusztulást, és jogszerűen történt az előállítása.

Erdőirtás alatt az erdőterület mezőgazdasági művelésbe vonását értjük (vonatkozási időpont: 2020. évi állapot), erdőpusztulás alatt pedig az erdő természetességi állapotának romlását (az emberi beavatkozás mértékén, illetve a természetes felújulási képességen van a hangsúly).

A rendelet elkülöníti a piaci szereplőket (akik forgalomba hoznak akár importból, akár EU-n belüli termelésből származó releváns terméket) és a kereskedőket (akik a termék átalakítása nélkül kizárólag forgalmazzák azt). A kötelezettségek a vállalkozás méretétől is függnek (mikro-, kis-, középvállalkozások vagy nem KKV). Fontos kiemelni, hogy piaci szereplőnek minősül a természetes személy, ha releváns terméket értékesít.

A kellő gondosságról szóló nyilatkozatot az EU által kialakított információs rendszerben kell megtenni. A nyilatkozat tartalmát a Rendelet II. melléklete határozza meg, de mindezt elektronikusan kell rögzíteni. A legfontosabb adatok közé tartozik a releváns termék megnevezése, kg-ban mért mennyisége, előállításának időpontja, vagy időtartama, valamint az előállítás földrajzi helye (pont, vagy 4 hektárnál nagyobb terület esetén poligonnal jelöve) A rögzítést a megfelelő regisztráció után lehet megtenni. A sikeres rögzítés után a nyilatkozó egy azonosító számot kap, amelyet át kell adnia a vevőnek, vagy export esetén a vámhatóságnak. Egy vállalkozás többféle szerepkörben is eljárhat egy regisztráción belül (piaci szereplő, kereskedő, meghatalmazott).

A kellő gondosság három szintre tagozódik.

• Az első szint az információgyűjtés. Bármely adat, amely az adott releváns termék előállítására utal, az előállítási körülményeiről tanúskodik.
• A második szint a kockázatértékelés. Ennek során a gyűjtött adatokat ellenőrizni kell, illetve vizsgálni szükséges azokat a tényezőket amelyek a releváns termék nem megfelelőségére utalhatnak.
• A kellő gondosság harmadik szintjén a nem megfelelés kockázatát kell csökkenteni. Ez lehet további információk gyűjtése, edukáció, szervezetfejlesztés, beszállítói lánc támogatása.

Jelenleg még nem jutott nyugvópontra a Rendelet, illetve annak alkalmazása, sok módosítási igény jelent meg. Ezzel együtt célszerű megkezdeni a felkészülést, elsősorban a saját belső, kellő gondosságot nyújtó folyamat meghatározásával, az információk begyűjtésének lehetséges módozataival, beszállítói lánc felülvizsgálatával.

Fontos tudni, hogy a nem megfelelés komoly következményekkel járhat: a termékek lefoglalása vagy visszatartása, pénzbírság, illetve a forgalomba hozatal tilalma.

A fentieken túlmenően az érintetteknek évente kötelezően felül kell vizsgálniuk a kellő gondosságra vonatkozó eljárásrendjüket, illetve a Rendelettel összefüggésben végzett tevékenységükről jelentést kell készíteniük.