Az akác egy jól és sokoldalúan használható fafaj, amellyel gazdálkodni is viszonylag könnyű. Sajnálatos módon sok gazdálkodó visszaélve a fafaj erőteljes visszaszerző képességével, több tényezővel szembeni széles tűrőképességével, nem fordít kellő figyelmet az akácosokban elvégzendő kötelező feladatokra.
Erdőfelújítás esetén a megfelelő minőségű, mélységű gyökérszaggatás teremti meg a későbbi faállomány alapját. Ez a lépés még többé kevésbé sikerülni szokott, azonban a sarjleverés rendszerint elmarad, vagy csak a tuskósarjak válogatása történik, amelyre egyébként a magánerdőkben az erdőtörvény is lehetőséget ad. Szakmailag ez az engedmény megkérdőjelezhető, mivel a gyökérsarjak állékonyabbak, később pedig gazdasági szempontból is nagyobb eredményt produkálnak. Szakmailag a sarjleverés célja a tuskósarjak eltávolítása a lehető legnagyobb mértékben, hiszen ezek kezdeti növekedése jóval erőteljesebb, mint a gyökérsarjaké. A későbbi eredmény érdekében azonban az első éveben legalább kétszer, utána szükség szerint legalább egyszer el kell végezni a tuskósarjak levágását. Nyilván a visszamaradó terület inkább hasonlít egy tarvágás utáni állapotra, azonban ettől nem szabad megijedni, hanem következetesen végre kell hajtani a feladatot.
Természetesen a vadkárosítás elleni védelemről nem szabad megfeledkezni. Az erőteljes kezdeti növekedésnek köszönhetően az egyedek még komolyabb vadnyomás alatt is viszonylag rövid idő alatt elérik a jogszabályban rögzített befejezési paramétereket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vadrágás hatása a növedékben, a minőségben nem jelentkezik.